A gleccserek Földünk legérdekesebb képződményei, melyek számos információval szolgálnak. Mindamellett, hogy vizsgálhatjuk általuk a múlt klímáját és nyomon követhetjük egykori kiterjedésük változását - mely lehetővé teszi az egykori környezet rekonstrukcióját -, jövőbeli állapotuk felmérése éppoly jelentős az emberiség jövője szempontjából. A gleccserek Földünk édesvízkészletének lényeges részét raktározzák, így elolvadásuk komoly problémákat okozhat az ivóvíz- ellátásban vagy éppen a mezőgazdaságban. Így az Alpok magasabban fekvő völgyeiben lévő településekre, rövid időn belül hatással lehet olvadásuk.
Kutatásom középpontjában a svájci Berni-Alpok ikonikus Aletsch-gleccsere áll. Amellett, hogy az Aletsch-gleccser az UNESCO Világörökség részét is képzi, ez Nyugat-Európa és az Alpok legnagyobb jégára, mely a méretéből fakadóan jelentős mennyiségű édesvizet raktároz. Mindezek alapján elmondható, hogy a gleccser megóvása társadalmi és természeti szempontból is jelentős, melyhez minden, az állapotának és élettartamának felmérést célzó kutatás hozzájárulhat. Habár az Aletsch-gleccser számos kutatás tárgyát képezte és képzi napjainkban is, sebességének jellemzőit és változékonyságát közel sem ismerjük elég részletesen. Így kutatásom során, olyan adatbázis alapján vizsgálatam a gleccser sebességét, amely felhasználásával korábban még nem elemezték mozgását.
A NASA ITS_LIVE adatbázis által szolgáltatott sebességtérképek értékeivel dolgoztam a kutatásom során. A sebességtérképek előállításához az Európai Űrügynökség által fejleszett Sentinel 1 és Sentinel 2 műholdak nagy felbontású felvételeit használják. A műholdfelvételek segítségével a sebesség kiszámításához Feature és Speckle Tracking módszereket alkalmaznak, amelyek két, időben eltérő műholdfelvételeken azonosítható objektumok (pl. gleccserhasadékok, morénák) elmozdulását követik. Így a gleccser mozgása, az objektumok által megtett út és a két műholdfelvétel között eltelt idő arányával számítható ki méter/év mértékegységben. Az adatbázis értékeit felhasználva, 20 pontban vizsgált, 2016-2021 közötti sebességértékeket elemeztem az Aletsch-gleccser teljes területén. Továbbá, az egyes pontok átlagos sebességét domborzati, éghajlati és jégvastagsági adatokkal vetettem össze, hogy megismerjem azokat a tényezőket, melyek a legnagyobb hatással lehetnek mozgására.
A vizsgált pontokban változatos felszíni sebesség jellemzi az Aletsch-gleccser területét. Az eredmények kiértékeléséhez a gleccsert három (ablációs, átmeneti és akkumulációs) zónára osztottam, a tömegegyensúly megoszlása alapján. Így az ablációs zóna a gleccser olvadási területét, az akkumulációs zóna a jégtérfogat növelő területét és az átmeneti zóna a jégtérfogat növelő és csökkenő területek átmeneti, köztes területét jelöli.
Az ablációs zónában a tengerszint feletti magasság emelkedésével egyre gyorsabban mozog a gleccser a többi zónától eltérően. Ez a sebességnövekedés még markánsabban jelenik meg tavasszal, ami a délről érkező főnszél okozta felmelegedéssel köthető össze. Ennek hatására növekszik az olvadékvizek mennyisége és így gyorsulni kezd a gleccser. Továbbá, a gleccser nyelvén vizsgált keresztmetszeti pontokban mért sebességek esetén megfigyelhető a gleccser jégvastagságának csökkenésével együtt járó sebességcsökkenés. A gleccser magasabban fekvő részén - az ablációs és akkumulációs zóna között - elhelyezkedő átmeneti zónát vastagabb jég jellemzi a többi zónához képest, átlagosan mégis lassabb mozgást figyelhetünk meg itt. Ez feltételezhetően a rendszerben lévő kevesebb olvadékvízzel állhat összefüggésben. Az akkumulációs zóna sebességét jellemzően a csapadék mennyiségének és a jég tömegének változása befolyásolja. A gleccser teljes területén belül itt a legvékonyabb a jég, és lassabb sebesség is jellemzi. Gyorsulás a csapadék növekedése esetén figyelhető meg, mely növeli a gleccser tömegét, ezáltal gyorsabb mozgásra készteti. Végeredményben a pontokra vonatkozó leggyorsabb átlagsebesség az átmeneti zónában volt megfigyelhető, 285 méter/éves értékkel, míg a leglassabb átlagsebesség az ablációs zónában, 96 méter/éves értékkel. A zónák pontjaiból átlagolt sebességek a vizsgálati időszakra a következők voltak: ablációs zónában 124 méter/év, átmeneti zónában 156 méter/év, akkumulációs zónában 121 méter/év.
Az általam kapott sebességeket összehasonlítottam három további kutatás eredményeivel (Leinss, S., Bernhard, P. (2021); Millan, R. et al. (2022); Rabatel, A. et al. (2023/a)), melyek szintén Feature és/vagy Speckle Tracking módszerek alkalmazásával készültek. A gleccser mozgása hasonló trendet és értékeket mutatott ezekben a kutatásokban is. A négy mérés összehasonlításában a legnagyobb eltérések a Leinss, S., Bernhard, P. (2021) értékei esetén voltak láthatók (lásd alább az ábrán) a Speckle Tracking módszer gyengeségéből adódóan. Alapvetően a gleccser mozgásában kiugró, felgyorsuló eredményeket és instabil helyzeteket nem tapasztaltunk a négy kutatás során.
Kutatásom eredményei az Aletsch-gleccserről eddig rendelkezésre álló ismereteinket bővítik és segítik a területen végbemenő környezeti változások megértését. Az általam felhasznált ITS_LIVE adatbázis más kutatással is összehasonlítva megbízhatónak bizonyult. Fontosnak tartom a gleccserek állapotváltozásának vizsgálatát lokális és globális szinten is, hiszen ezen eredmények a Föld édesvízkészletének, és így az emberiség jövőjének szempontjából is meghatározóak lehetnek!
A címsorban található letöltés gombra kattintva megtekinthető a diplomamunkám, a hegy ikonnal pedig visszaugrik a webtérképhez.